TÁVKAPCSOLÓ SPECIALISTA

Tel.: 338-3160 vagy 317-1683
E-mail: v.andras@t-online.hu
Home
Információ
RC-IC
Dekóder
PIC-es téma
Adatok
Linkek
Kapcsolat
Gyártmány

Távkapcsolókban használatos integrált áramkörök

 
AEG
AIWA
AKAI
ALIEN
AUDIOSONIC
AUDIOTON
BEKO
BLAUPUNKT
BOMANN
BUSH
CLATRONIC
CROWN
DAEWOO
DANSAI
DAYTEK
DELTON
DIMARSON
DUAL
ELEKTA
ELTAX
EUROSKY
EVELUX
FINLUX
FUNAI
GABA
GRUNDIG
HITACHI
HYUNDAI
ITT-NOKIA
JVC
KENDO
KEYMAT
LG-GOLDSTAR
LIFETEC
LOEWE
NORDMENDE
ORION DVD
ORION(HUN)
ORION(JAP)
OSAKA
PANASONIC
PHILIPS
PROVISION
RECOR
ROADSTAR
SABA
SAMSUNG
SANYO
SCHNEIDER
SEG
SHARP
SIEMENS
SONY
TECHWOOD
TELEFUNKEN
TENSAI
THOMSON
TOSHIBA
VESTEL
VIDEOTON
WALTHAM
WATSON

Amennyiben ez a bemenet tápfeszültségen van akkor D7=0, testre kötve D7=1 szintű. A fentebb leírt billentyű parancsoknál logikusan D7=0. A D7=1 beállításánál a parancsok értelemszerűen 128-cal növekednek. Vagyis a parancsok számai 128-159 és 192-223 közöttiek lesznek. Dupla gombok megnyomására is van lehetőség. K21+K22=53, K21+K23=54, K21+K24=55, illetve 128-cal több, ha a D7=1 szintű. Ezek a megengedett kettős megnyomásoknál keletkezett parancsszámot adják. Tehát ekkor a D5-ös bit is 1 szintű lesz. Ezt a lehetőséget a videó távkapcsolójának „RECORD” funkciójánál használják a véletlenszerű megnyomás elkerülésére. Amennyiben a kisugárzott jelben a címbitek változnak, vagy a parancsszámok nem a megfelelő tartományban vannak, akkor processzor vezérelt adóról van szó, és nem az eredeti IC-ről. Tehát egy ilyen „NEC TRANSMISSION FORMAT” kiadó IC-vel szerelt távkapcsoló jelének két fő tulajdonsága a címek, ami minden parancsnál ugyanaz és a nyomógombhoz rendelhető adat értéke. Ez utóbbi leírható egyetlen byte-tal. Én ezt átalakítottam decimális számmá, melyet jobban és egyszerűbben lehet értelmezni. Különösen akkor, ha több távirányítónak a jeleit kell összehasonlítani. Számomra könnyebben megjegyezhetőbb akár két decimális alak, mint a bináris esetleg a hexadecimális forma. Példaképp a következő a cím: C1=4 C2=251. Ha a jelsorozatot nézzük, akkor a következőt kapjuk az LSB-MSB sorrendet figyelembe véve: 0010000011011111.
Ezt a formát képtelenség fejbe tartani. Hexadecimális alakban felírva és figyelembe véve a „Higher és Lower”
byte-okat 04FB. De tulajdonképpen vehetnénk akár egyetlen 16 bites számként is ízlés szerinti sorrendbe írva, akkor sem volna jobb a helyzet. Tehát decimálisra konvertálva a parancsinformációt is a címek ismeretében egyetlenegy számból felírhatjuk a teljes jelsorozatot. Példa: a „VOLUME+” nyomógombhoz tartozó parancs száma mondjuk 15.
(A dokumentációban a „KEY DATA CODES” táblázatból kiolvasható, hogy ez a parancsszám a KI/O3 és a KI3 összekötésével hozható létre. A 16-os szám a sor elején a billentyű sorszáma. Ez nem egyenlő a parancs számával). A cím legyen a fenti példában szereplő. Vagyis minden gomb megnyomásakor ugyanaz.
Ebből a teljes jelsorozat: 0010000011011111111000000001111.
Tagoltabban és érthetőbben elválasztva: 00100000 11011111 11110000 00001111.
Sorrendben C1 majd C2 továbbá a parancs majd a végén a parancs negáltja.

Az 1. képen látható táblázat legelső sorában a megjegyzésben tehát a következő értelmezhető információ az IC címbeállítása (pl. C1=0 C2=255). A táblázat A oszlopában pedig a lehetséges parancsszámok decimális alakja látható. Ez ennél az IC-nél
0-31 majd ezután 64-95-ig tart, mint az alábbi 4. képen látható. Teljesen fölösleges a közbenső sorokat meghagyni.


4. kép

Az
esetleges dupla gomboknál jelentkező a két tartomány közé eső parancsszámok a táblázat végére kerülhetnek.
A processzoros változatoknál is sok funkció e tartományokon kívülre esik. Ezek is a táblázat végén sorrendben helyezkednek el. Mivel ezek előfordulása ritkább ezért a táblázat átláthatósága megmarad. Lehetne ugyan sorrendbe rakni a parancsokat
0-255-ig és úgy kitölteni a táblázatot, de sokat kellene pörgetni az egérrel mire adatokat találnánk a nagy szünetek között. Ez tulajdonképpen felfogható egy sűrítésnek is. Amennyiben a D7=1, akkor is ugyanezeket a sorokat kell kitölteni a parancsszámból 128-at levonva. Természetesen ilyenkor a megjegyzésben vastagon jelölni kell, hogy az alábbi parancsok
128-cal nagyobb értékűek. A szóban forgó IC-ket szinte minden esetben 455KHz-es kerámia rezonátorokkal látják el.
Az adatlapon található időzítések is erre vonatkoznak. Az oszcillátor frekvenciáját 12-vel leosztva állítják elő a carrier frekvenciát. Ez 38KHz körüli. Ennek egy ciklusa tartalmaz egy 8,77 µs-os impulzust majd egy kétszer ilyen hosszú szünetet. Így jön ki a 26,3 µs-os ciklusidő. Egyébként a belső osztások miatt a komplex jelsorozat összetevői is egymásnak a többszörösei. A jelsorozatban lévő hosszabb impulzusok tulajdonképpen a carrier ciklusok sorozata. Ez biztosítja az infravörös átvitel hatótávolságát, mivel a vevőben erre a frekvenciára hangolt szelektív erősítő dolgozik. Amennyiben valaki átrágja magát a dokumentáción és megérti a táblázat lényegét, akkor a hiányzó tagokat (az előimpulzust, az ezt követő szünetet, majd a stop impulzust) hozzáadva akár fejből is lerajzolhatja, hogy egy adott nyomógomb megnyomásakor pontosan milyen jel jön ki a távkapcsolóból.


µPD 6121/22G-001 integrált áramkör változatai:
CMS6222, CX6122-001, HT6221, HT6222, PT2221, PT2222

A felmerülő kérdésekre szívesen válaszolok. Az észrevételeiket is megírhatják. Az oldalamat színesítő a témába vágó cikkeket szívesen felrakom.


Az oldalaim tartalmát mások az engedélyem nélkül másolni fogják!
-----------------------
Itt sehol nem található infor-
mációkra lelhet.

-----------------------
A képek jó része
jogvédett!
!
 
 
 
 
 
További oldalak: 1-2
 
(c) 2007 Varga András. Minden jog fenntartva!
Cím: 1056. Budapest, Molnár u. 27.