TÁVKAPCSOLÓ SPECIALISTA

Tel.: 338-3160 vagy 317-1683
E-mail: v.andras@t-online.hu
Home
Információ
RC-IC
Dekóder
PIC-es téma
Adatok
Linkek
Kapcsolat
Gyártmány

Távkapcsolókban használatos integrált áramkörök

 
AEG
AIWA
AKAI
ALIEN
AUDIOSONIC
AUDIOTON
BEKO
BLAUPUNKT
BOMANN
BUSH
CLATRONIC
CROWN
DAEWOO
DANSAI
DAYTEK
DELTON
DIMARSON
DUAL
ELEKTA
ELTAX
EUROSKY
EVELUX
FINLUX
FUNAI
GABA
GRUNDIG
HITACHI
HYUNDAI
ITT-NOKIA
JVC
KENDO
KEYMAT
LG-GOLDSTAR
LIFETEC
LOEWE
NORDMENDE
ORION DVD
ORION(HUN)
ORION(JAP)
OSAKA
PANASONIC
PHILIPS
PROVISION
RECOR
ROADSTAR
SABA
SAMSUNG
SANYO
SCHNEIDER
SEG
SHARP
SIEMENS
SONY
TECHWOOD
TELEFUNKEN
TENSAI
THOMSON
TOSHIBA
VESTEL
VIDEOTON
WALTHAM
WATSON
Távkapcsolókban használatos IC-k

A µPD 6121/22G-001 integrált áramkör

Talán a sort azért kezdeném evvel, mert nem mai keletű ez a NEC gyártmányú IC, mégis előszeretettel alkalmazzák jelenleg is.
A TV, VCR, SAT, DVD és HIFI távkapcsolók jó részébe is ez az integrált áramkör vagy ennek a processzoros változata került. Ahhoz, hogy az alábbi táblázatot majd tökéletesen megértsük ejtenék pár szót erről. Ez a táblázat pontosan definiálja egy ilyen IC-vel felépült távirányító összes nyomógombjához tartozó jelsorozatot. A táblázat segítségével egyszerűen összehasonlíthatjuk több távkapcsoló paramétereit. Később akár újra előállíthatjuk a jelsorozatot egy MICROCHIP gyártmányú PIC16F627A vagy más hasonló mikrovezérlő segítségével. A mikrovezérlőben a µPD6122G-001 szimulációjának a programja van. Ebbe a programba csak bele kell helyezni a táblázatban lévő adatokat és máris az eredeti távkapcsolóval egyező jelsorozatot kapjuk a kimeneten.


1. kép (A táblázat csak egy részlete az egésznek)
Megjegyzés: A táblázatban szereplő távirányítók címei egyébként azonosak. Itt látható pontosan melyik távkapcsoló hogyan kezelné a másik készüléket. Az esetleges azonosság is kiderülne.

Szóval az IC népszerűségének talán egyik fő oka az alacsony árában keresendő. A másik ok lehet, hogy jól megkonstruált alkatrészről van szó. A tápfeszültsége 2-3,3V között lehet. Fogyasztása roppant alacsony. A µPD6121G-001-hez 32 billentyűt, a µPD6122G-001-hez maximum 64 darab nyomógombot lehet csatlakoztatni. Az IC-nek egyébként van egylövéses és folyamatos üzemmódja is. A mellékelt PDF dokumentációból egyértelműen kivehető a kettő közti különbség. A táblázat legelső sorában található a készülék gyártmánya illetve a távkapcsoló egyéb jellemzői. Ezek közt az utolsó sorban már látható, hogy az IC milyen módban működik.


2. kép (A µPD6122G fő jelalakja)

3. kép (A µPD6122G további jelalakja egylövéses módban)

Az alább leírt decimális cím és parancsszámok a szám 8 bites bináris változatának értendők! A híradástechnikai berendezések vezérléséhez a kiadott 32 bites kód tökéletesen elegendő. Ezt tovább bontva 16 bit a cím és 16 bit az adatinformáció. A 16 bit cím még tovább bontható két 8 bites részre. Én az egyszerűség kedvéért csak Cím1 és Cím2-nek rövidítve C1 és C2-nek fogom nevezni. A C1 diódákkal állítható be. Ez azt jelenti, hogy a jelsorozatban alapvetően a C1=0 biten van. Amennyiben a KI/O0-KI/O7 lábakra diódákat helyezünk és a CCS bemenetre kötjük őket, akkor a megfelelő bit a jelsorozatban 1-re áll. Tehát C1-nek 256 kombinációja van. Kicsit bonyolítja a helyzetet a második cím. Ugyanis C2 alaphelyzetben a C1-nek az 1-es komplemense vagy logikailag az inverze. Viszont amennyiben a KI/O0-KI/O7 lábakat egy ellenállással a tápra kötjük, akkor ezek a bitek a C2-ben mégsem invertálódnak. Vagyis elméletileg a C2 beállítására is 256 lehetőségünk van. Így összesen 65536 különböző lehetőség lenne. Csak azért lenne, mert nem raknak „fölösleges” alkatrészeket egy távirányítóba. A fent említett DVD távkapcsolók túlnyomó részében, melyekben ez az IC dolgozik, semmilyen címet befolyásoló alkatrész nincs. Vagyis C1=0 C2=255. Amennyiben mégis szánnak egy diódát erre, akkor C1=1 C2=254 vagy C1=2 C2=253 továbbá C1=4 C2=251 stb. Rögtön láthatjuk, hogy amennyiben a két cím összege 255, akkor nem használtak felhúzó ellenállást a C2 módosítására. Egy darab felhúzó ellenállást kötve mondjuk a KI/O1 lábra C1=0 C2=253 címzést kapunk. Egyébként, mint a parancsbiteknél itt is a byte legkisebb bitje kerül először kisugárzásra (LSB-MSB). Természetesen hiába szerepel a távirányítókba ugyanaz az IC, mégsem lehet tehát irányítani egy másik készüléket vele, mert a címzés más lehet. A címbitek kisugárzása után kerül sor a parancsbitek és ennek az invertáltjának a leadására. Ezek szintén 8 bitesek. A µPD6121G-001-nél a parancsok 0-31 közé esnek. A µPD6122G-001-nél mivel 64 nyomógombot lehet rákötni, az alsó 32 billentyű a 0-31, míg a felső 32 billentyű a 64-95 számú parancsok. Ennek az oka az, hogy nem a parancsbyte D5 bitje, hanem a D6 bitje emelkedik magas szintbe a felső 32 billentyűnél. A legmagasabb értékű bitet a D7-est ráadásul a SEL. bemeneten át szabadon lehet állítani.

Az oldalaim tartalmát mások az engedélyem nélkül másolni fogják!
-----------------------
Itt sehol nem található infor-
mációkra lelhet.

-----------------------
A képek jó része
jogvédett!
!
 
 
 
 
 
További oldalak: 1-2
 
(c) 2007 Varga András. Minden jog fenntartva!
Cím: 1056. Budapest, Molnár u. 27.