A µPD 6121/22G-001 integrált áramkör

Talán a sort azért kezdeném evvel, mert nem mai keletű ez a NEC gyártmányú IC, mégis előszeretettel alkalmazzák jelenleg is.
A TV, VCR, SAT, DVD és HIFI távkapcsolók jó részébe is ez az integrált áramkör vagy ennek a processzoros változata került. Ahhoz, hogy az alábbi táblázatot majd tökéletesen megértsük ejtenék pár szót erről. Ez a táblázat pontosan definiálja egy ilyen IC-vel felépült távirányító összes nyomógombjához tartozó jelsorozatot. A táblázat segítségével egyszerűen összehasonlíthatjuk több távkapcsoló paramétereit. Később akár újra előállíthatjuk a jelsorozatot egy MICROCHIP gyártmányú PIC16F627A vagy más hasonló mikrovezérlő segítségével. A mikrovezérlőben a µPD6122G-001 szimulációjának a programja van. Ebbe a programba csak bele kell helyezni a táblázatban lévő adatokat és máris az eredeti távkapcsolóval egyező jelsorozatot kapjuk a kimeneten.


1. kép (A táblázat csak egy részlete az egésznek)
Megjegyzés: A táblázatban szereplő távirányítók címei egyébként azonosak. Itt látható pontosan melyik távkapcsoló hogyan kezelné a másik készüléket. Az esetleges azonosság is kiderülne.

Szóval az IC népszerűségének talán egyik fő oka az alacsony árában keresendő. A másik ok lehet, hogy jól megkonstruált alkatrészről van szó. A tápfeszültsége 2-3,3V között lehet. Fogyasztása roppant alacsony. A µPD6121G-001-hez 32 billentyűt, a µPD6122G-001-hez maximum 64 darab nyomógombot lehet csatlakoztatni. Az IC-nek egyébként van egylövéses és folyamatos üzemmódja is. A mellékelt PDF dokumentációból egyértelműen kivehető a kettő közti különbség. A táblázat legelső sorában található a készülék gyártmánya illetve a távkapcsoló egyéb jellemzői. Ezek közt az utolsó sorban már látható, hogy az IC milyen módban működik.


2. kép (A µPD6122G fő jelalakja)

Az alább leírt decimális cím és parancsszámok a szám 8 bites bináris változatának értendők! A híradástechnikai berendezések vezérléséhez a kiadott 32 bites kód tökéletesen elegendő. Ezt tovább bontva 16 bit a cím és 16 bit az adatinformáció. A 16 bit cím még tovább bontható két 8 bites részre. Én az egyszerűség kedvéért csak Cím1 és Cím2-nek rövidítve C1 és C2-nek fogom nevezni. A C1 diódákkal állítható be. Ez azt jelenti, hogy a jelsorozatban alapvetően a C1=0 biten van. Amennyiben a KI/O0-KI/O7 lábakra diódákat helyezünk és a CCS bemenetre kötjük őket, akkor a megfelelő bit a jelsorozatban 1-re áll. Tehát C1-nek 256 kombinációja van. Kicsit bonyolítja a helyzetet a második cím. Ugyanis C2 alaphelyzetben a C1-nek az 1-es komplemense vagy logikailag az inverze. Viszont amennyiben a KI/O0-KI/O7 lábakat egy ellenállással a tápra kötjük, akkor ezek a bitek a C2-ben mégsem invertálódnak. Vagyis elméletileg a C2 beállítására is 256 lehetőségünk van. Így összesen 65536 különböző lehetőség lenne. Csak azért lenne, mert nem raknak „fölösleges” alkatrészeket egy távirányítóba. A fent említett DVD távkapcsolók túlnyomó részében, melyekben ez az IC dolgozik, semmilyen címet befolyásoló alkatrész nincs. Vagyis C1=0 C2=255. Amennyiben mégis szánnak egy diódát erre, akkor C1=1 C2=254 vagy C1=2 C2=253 továbbá C1=4 C2=251 stb. Rögtön láthatjuk, hogy amennyiben a két cím összege 255, akkor nem használtak felhúzó ellenállást a C2 módosítására. Egy darab felhúzó ellenállást kötve mondjuk a KI/O1 lábra C1=0 C2=253 címzést kapunk. Egyébként, mint a parancsbiteknél itt is a byte legkisebb bitje kerül először kisugárzásra (LSB-MSB). Természetesen hiába szerepel a távirányítókba ugyanaz az IC, mégsem lehet tehát irányítani egy másik készüléket vele, mert a címzés más lehet. A címbitek kisugárzása után kerül sor a parancsbitek és ennek az invertáltjának a leadására. Ezek szintén 8 bitesek. A µPD6121G-001-nél a parancsok 0-31 közé esnek. A µPD6122G-001-nél mivel 64 nyomógombot lehet rákötni, az alsó 32 billentyű a 0-31, míg a felső 32 billentyű a 64-95 számú parancsok. Ennek az oka az, hogy nem a parancsbyte D5 bitje, hanem a D6 bitje emelkedik magas szintbe a felső 32 billentyűnél. A legmagasabb értékű bitet a D7-est ráadásul a SEL. bemeneten át szabadon lehet állítani.